A Kopogó valaha a bányászok ébersztőórája, börtön és biztosító is volt. Ma a Kopogó épületében kiváló teázó található.
A kétemeletes tornyos reneszánsz-barokk épületnek (1681) zsindelyes teteje van, amely apró toronnyal ér véget hangnyílásokkal. A reggeli műszakra hajnali fél háromkor jártak, a Kopogó tornyából deszkára való kopogással hívták a bányászokat. Innen ered az ének szövege “Ébredj Hanzo, a bányába hívnak, ha későn érkezel, bányászni nem hagynak…” A kopogás ünnepi események, bányász gyűlések, temetések és tűz esetén is hallható volt. Már rég felválthatták volna a harangok, viszont a bányászok nem akartak megválni a kopogótól. Az épület földszintjét a 18. században börtönként használták a bányászati bíróság által elítélt bányászok számára. A Kopogóban a Testvéri kincstár, egyfajta bányászati biztosító is volt, ahová a bányászok keresetük egy részét helyezték el a betegek, özvegyek és árvák támogatására.
