Selmecbánya szépségek és érdekességek városa. Mint minden városban, itt is találhatók különféle LEG-ek, kiválóságok és különlegességek.
Selmecbánya 10 világhírű legje
Selmeci sztratovulkán
Selmecbánya Közép-Európa legnagyobb tűzhányója – a Selmeci sztratovulkán központjában fekszik. Egy millió évvel ezelőtt 2000 km2-en terült el és kb. 4 km magas volt. Az idő és az időjárási viszonyok befolyása alatt összeomlott és ún. kalderát, egy kb. 24 km átmérőjű és 1000 m.tsz.f. magasságú katlant hagyott maga után. A vulkán a föld középpontjából nemesfémeket és ásványokat vetett ki és így évszázadokra meghatározta e vidék sorsát.
A békés célokra való puskapor első használata
A Bieber aknában a Vindšachtán (mai Hegybánya) 1627. február 8-án történt az első dokumentált földalatti szikla leválasztás puskapor segítségével. A Bieber aknát Minden bánya anyjának is nevezték, mivel akkoriban Európa leggazdagabb bányája volt.
Energetikai rendszer
A 18. században, amikor az emberi és lóerő már nem volt elegendő az egyre mélyebb bányákból való víz szivattyúzására, a bécsi udvar úgy dönött, hogy bezárja őket. Tízezrek veszítették volna el megélhetésük forrását. Ez ellen elszántan fellépett az akkori bányászati gépszerelő és konstruktőr Hell Mátyás Kornél (1651 – 1743). Kidolgozta a vízenergetikai rendszer kialakításának részletes tervét, amely 60 bányatavat kötött össze (mesterségek víztározók) és a vizet arra a helyre vezette, ahol a vízszivattyúk, hámorok és malmok voltak.
Mivel a környéken nem volt megfelelő folyóvíz, a környék esővizét vizes árkok gyűjtötték össze. Ez a gigantikus mű 7 millió köbméter vizet gyűjtött össze.
Rozgrund víztározó
Az egyik legnagyobb bányató gátjának technikai megoldását és lejtését száz évig a világ összes víztározójának legmerészebbjeként tartották. A tavat Mikovínyi Sámuel tervezte.
Bányászati akadémia
Az első bányásziskola Magyarországon 1762 óta az egész királyság bányászati szakembereinek oktatási központja volt, és a világ első technikai főiskolája. Az Akadémián szerzett diploma Európa összes ajtaját megnyitotta.
Selmeci délkör
A selmeci, ún. nulladik délkört Mikovínyi Sámuel mérte be, amikor IV.Károly császár megbízta Magyarország székhelyei térképének elkészítésével. Mikovínyi felhasználta a jénai geodézia és földmérő tanulmányi ismereteit, munkáját pedig csillagászati, geometriai, vízrajzi és mágneses számításokkal támasztotta alá. A nulladik délkör a pozsonyi vár északi tornyán, Besztercebányán, Selmecbányán és Bátorkeszin haladt át. A selmeci délkör a Kammerhof felső udvarán halad át, kővel jelzik a reneszánsz loggia alatt.
Acél vontatókötelek gépi gyártása
Hegybányán már 1837-ben megépítették és beindították a világ első acél vontatókötelek gépi gyártását.
Az első, gyakorlatban használt működő akkumulátor
Az akkumulátort a Bányászati akadémia professzorai készítették el, akik 1885-ben megnyerték a nemzetközi versenyt, amelyet a bécsi opera akkumulátorainak szolgáltatására hirdettek ki.
Az első nemzetközi tudományos kongresszus
Born Ignác, a híres európai tudós és a selmeci szabadkőművesek tagjának kezdeményezésére, 1786-ban Szklenófürdőn került megrendezésre európa bányászati szakembereinek első találkozója. Born Ignác itt mutatta be az addig titkos amalgamációs módszert, amellyel a nemesfémeket választotta szét. Itt alakult a világ első Nemzetközi tudományos társasága, amely az első tudományos folyóiratot adta ki. A társaság tagjai voltak, James Watt, a gőzgép feltalálója, valamint a soknyelvű Wolfgang Goethe.
Hodrusit
A selmeci – hodrusi körzetből származik az új ásványfajta – a hodrusit leírása. Reprezentatív mintáját a látogatók a Bergerricht épületében található Szlovák bányászati múzeum geológiai osztályán tekinthetik meg.
SELMECI CSODÁK
Selmecbányán Szent Péterre és Pálra minden évben hull a hó
Ez a mondat döbbenetet válthat ki a selmeci éghajlat anomáliái felett, hiszen Szent Péter és Pál ünnepe a nyár kezdetét jelzi. Ha azonban valaki fogadást kötne, hogy nem így van, bizony veszítene. Ebben az esetben ugyanis nem e szentek ünnepéről van szó, hanem a Szűz Mária mennybevétele plébániatemplom homlokzatán található szobraikról (a selmeciek számára német templom). Amikor havazik, a hó hatásos ruházatba ölti őket.
A városháza órájának titokzatos mutatói
Aki tudni akarja a pontos időt a selmeci városháza órája szerint, meglepetéssel kell, hogy számoljon. A mutatók a szokáshoz képest ellenkezőleg vannak feltéve, a nagymutató jelzi az órát, a kismutató pedig a perceket. A selmeci csodák egyike a városháza átépítésekor keletkezett a 18.században és több magyarázata van. Az egyik szerint a mutatókat a mester tanonca rakta fel és egyszerűen összekeverte őket. A hibát akkor csak vették észre, miután az órások elhagyták a várost. A másik verzió: az urak arra a következtetésre jutottak, hogy az óra hosszabb, mint a perc, ezért hosszabb mutató is jár neki. A harmadik szerint az átadáskor többet ittak a kelleténél és a hibát senki nem vette észre.
A kéményhez kötött kecske
A Selmecbánya körüli lejtőkön épült bányaházak lakosai valaha sok kecskét tartottak. A kecske hasznos állat, szinte ideális a szegény bányász gazdaságára. Eledel szempontjából igénytelen, elég megkötni valahol a kertben, jóllakik a legkisebb zölddel is. Viszont a selmeci kertek nagyon meredekek, nem egyszer egyenesen a bányászház tetejének szintjén található. Az ilyen ház tulajdonosa a kecskét nyugodtan kiköthette a kéményhez – megspórolta a karót és nem kellett félnie, hogy lelegeli a szomszéd füvét is.
Az emelet és a földszint szerepet cseréltek
Selmecbányán a házak meredek és egyenetlen terepen helyezkednek el. Így megesik, hogy az útról vagy a járdáról a házban először az első vagy a második emeletre jutunk be és csak ezután, lépcsőkön jutunk le a földszintre. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla a város központjában. A Szentháromság-téren található Oberaigner ház földszintjére bejárattal jutunk be a térről, vagy az első emeleten át az Ókastély utca felőli bejáraton át, gyönyörű díszkapuval, amelyet szőlőlevelek és szőlő motívumom díszítenek.
A víz a hídon át folyik
A hidakat a világon mindenhol arra építették, hogy az emberek átjussanak a folyón és a patakon. Selmecbányán ez fordítva volt – a hídon folyt a víz, az emberek és a fogatok pedig a híd alatt keltek át. A múltban ugyanis a Tópatakra (Kolpach) vezető út felett Kysihýbelben csatornahidat építettek, amelyen át a víz Tópatakról Selmecbányába folyt. Így keletkezett a következő selmeci csoda. Az akvadukt felett, ma már víz nélkül, halad a Selmeci Ancsa kerékpárút.
Bika a kéményben
Létezhet a földön olyan kémény, amelybe beleférne egy egész bika? Selmecbányán igen. A kémény azonban nem a háztetőn található. Kéménynek a bányák szellőztető nyílásait nevezték. Egyszer egy ilyen kéménybe beesett egy bika, amely a mezőn legelt és bizony az egész éjszakát a hatméteres mélységben töltötte. A bányamentők húzták ki. Mindenkit meglepett, hogy a hatalmas állat nem szenvedett semmilyen sérülést, sőt sokkos állapotban sem volt. Amint a bika lábra állt, jóízűen nekiállt legelni.
Még egy csoda az órával
Az új kastély őrbástyaként szolgált, amelyből az őrség állandóan figyelte a környéket és a mozgást, vagy a füst- és tűzjeleket, amelyeket a másik őrbástya adott ki. Minden negyed órában trombitaszóval jelentette, hogy ébren van és a várost nem fenyegeti semmilyen veszély. Így jött létre a selmeci élő óra. Napjainkban ezt a hagyományt megújították és még a közelmúltban az Új kastélyból minden tizenöt percben szólt a trombita hangja. A város látogatói számára ez érdekes attrakció volt, a selmeciek számára pedig emlékeztető arra, milyen gyorsan múlik az idő… Ma a trombita helyett az egész óra jelzésekor a városháza tornyában harangjátékot hallhatunk.
Forrás: Selmecbánya információs központja és Marián Lichner és igor Lackovič: Selmeci csodák (1988)