Selmecbányán minden felfelé vagy a dombról lefelé található. Jól esik erőt gyűjteni a régi botanikus kertben, ahol vörösfenyők és japán cédrusok találhatók. Selmec hírneve nemcsak a földalatti gazdagságból ered, hanem a híres Bányászati Adakémiából is. 1762-ben alapította Mária Terézia, mint a világ első eféle egyetemét és az akkori idők legjobb tudományát és technikáját gyűjtötte össze. A Botanikus kert az Akadémia épületeit veszi körül.
Az értékes ércek gazdag forrásának köszönhetően Selmec fokozatosan az akkori bányászati szakértők központjává vált. E fogalom alatt a bányszokon kívül különféle gépek készítőit, térképészeket, ércfeldolgozási szakértőket, kohászokat stb. képzelhetünk el. Ezek a szakértők másodlagos műszaki személyzetet neveltek, további bányavárosok részére is. Samule Mikovínit a király már 1735-ben kinevezte Magyarország első bányászati iskolájának tanárává. Az iskola Hegybányán működött 1715 óta, és Mikovíninek köszönhetően vezető európai szintre jutott. Amikor a 18. század második felében a császári udvaron arról döntöttek, hová helyezik el a bányászati főiskolát, állítólag a fiatal Lipót álláspontja volt a döntő, aki Selmecen császári vendégségben volt. Később összevonták az addig különálló Bányászati és Erdészeti intézménnyel, és Bányászati és Erdészeti Akadémia lett belőle. Az akadémia létrejötte kis forradalmat jelentett a város történelmében. Az egész Európából származó diákok jelenlétének köszönhetően a város megfiatalodott és leleményes mérnököket és tudósokat vonzott ide.
Az akadémia először néhány öregebb házat használt a város központjában. A 19. és a 20. század fordulóján három monumentális épületet építettek neoreneszánsz stílusban, modern laboratóriumi berendezésekkel. Az épületeknek szigorúan szimmetrikus építészeti kompozíciója van, a homlokzat és a beltér igényes stukkó díszítésével. Palotai nagyvonalúságuk, légiességük, természetes fényük és ízléses díszítésük harmonikusan ötvözi a praktikus használati módot a minőségi építészeti megoldással, az akkor ízlés szellemében. Ma az épületeket középiskolák használják.
A történelmi Bányászati és erdészeti akadémia területén Botanikus kert található. Az erdészeti szak megnyitása után jött létre, melynek feladata volt megtanítani a diákokat, hogyan kell az erdőkről szakszerűen gondoskodni. A 19. század első felétől a Botanikus kertben az erdészeti oktatás igényéből hazai és egzotikus fafajtákat ültettek ki, melyek közül legérdekesebbek a vörösfenyő és a cédrus.